Font Size

SCREEN

Profile

Menu Style

Cpanel

Kányád község portálja

RSS Twitter   

Falvaink

 
 

Hírek

 
 

img4Október folyamán végzik az állatorvosi szakemberek a TBC elleni szűrőpróbát, amely az állam által finanszírozott, kötelező intézkedés, és minden hatodik hetet betöltött szarvasmarhán el kell végezni. Ellenkező esetben a gazda büntethető.

A tej és a különböző tejtermékek a legfontosabb alapélelmiszereink közé tartoznak. A tej azonban nemcsak nagyon fontos tápanyagforrás a szervezet számára, hanem bizonyos betegségek hordozója is lehet. Itt megemlíteném a gümőkórt (TBC), lepto­spirozist, fertőző agyhártyagyulladást, brucellózist, Staphylococcus-fertőzést stb. Ezért fontos mindig elvégeztetni állatainkon a periodikus szűrőpróbákat, oltásokat, vérvételeket. Mindezek hozzásegítenek, hogy időben felfedezzük, ha bármiféle fertőzés lappang állataink szervezetében. A tej útján terjedő betegségek miatt jó tudni azoknak, akik nem termelők, hanem fogyasztók, hogy honnan származik a megvásárolt tej, vagy ha ez nem lehetséges, akkor a vásárolt nyers tejet mindig főzzük fel!

Románia 2013 végéig kapott engedélyt az Európai Uniótól arra, hogy feldolgozhasson az európai szabványoknak nem megfelelő tejet is. Ez óriási segítség, ugyanis jelenleg a létező 82 tejfeldolgozó üzembe kerülő tejnek csak 70 százaléka felel meg az EU-s szabványoknak. EU-s szabvány alatt azt értjük, hogy az összcsíraszám milliliterenként nem haladhatja meg a 100 000-t, valamint a szomatikus sejtek száma nem lépheti át a 400 000-es határt. Ezek az elvárások könnyebben megvalósíthatók egy jól felszerelt farmon, viszont annál nehezebben az 1-3 vagy akár 10-15 fejőstehenet tartó gazdáknál. Ezért szeretnék kitérni néhány fontos tudnivalóra, ami segítheti ezeket a kisgazdákat az előbb említett követelmények megvalósításában. Ha nem sikerül felzárkózni a 2013-as év végéig, az nagyon súlyos következményekkel járhat, ugyanis a tejfeldolgozók nem fogják felvásárolni 2014 januárjától a nem megfelelő tejet a gazdáktól.

A jó minőségű tej jellemzői a következők:

  • érzékszervi jellemzők;
  • fizikai és kémiai jellemzők;
  • biológiai jellemzők;
  • mikrobiológiai, higiéniai jellemzők.

Érzékszervi jellemzők: a tej színe, íze, szaga és állománya, melyek mind meg kell feleljenek az egészséges tejjel szemben támasztott elvárásoknak. Itt megemlíteném a takarmány eredetű tejhibákat, amelyekre figyelni kell. Jellegzetes, kellemetlen ízt okoz a takarmányban nagyobb mennyiségben fogyasztott kamilla, mustárolaj-tartalmú növények (repce). A zöldíz a tavaszi zöldtakarmányok átmenet nélküli etetésekor érezhető a tejben, a káposztaízt a nagyobb mennyiségben etetett takarmánykáposzta okozza, a silótakarmányíz a fejés közben etetett silótakarmányoktól származik, különösen, ha azok minősége nem megfelelő. Ilyenkor a tej kellemetlen, vajsavas, édeskés, émelyítő ízű és szagú. Répaízű lesz a tej a répalevél, a répataréj nagyobb mennyiségű etetésekor. Kék vagy ibolyaszínű lesz a tej az indigótartalmú növényektől (pl. gyékény, káka, pohánka, somkóró, nefelejcs stb.). A kutyatej, sás, boglárkafélék és a zsurlófüvek pirosra színezik a tejet. A tej sárgás színe a karotinban gazdag növények (pl. murok) etetésén kívül a kukoricától is származhat. A tej ízét befolyásoló takarmányok nagyobb mennyiségű etetése után már fél-egy óra múlva észlelhető a kifejt tejben azok kellemetlen hatása, viszont az etetést követő 5-6 óra múlva kifejt tejben az ízhibák már nem mutathatók ki. A tej minőségét károsan befolyásoló takarmányokat tehát csak mérsékelt mennyiségben szabad etetni, illetőleg ezeket csak a fejés után takarmányozni.

Ugyancsak itt említeném meg a kémiai (enzimes) eredetű tejhibákat is. Az olajos-avas ízű tejet az öreg fejős- vagy nehezen fogamzó, méhgyulladásos tehenek tőgye termeli nagyobb mennyiségben. A termelt tej frissen fogyasztva kifogástalan minőségű, ha azonban állni hagyjuk, kellemetlen ízt kap. Az öreg fejőstehenek tejét leghelyesebb frissen, forralás vagy pasztőrözés után elfogyasztani. A tej olajos-faggyús ízűvé válik, ha rosszul gondozott (hiányosan ónozott) tejesedényekből a tejbe fémek (vas, réz) sói kerülnek. Csak új edények beszerzésével vagy a régiek újraónozásával szüntethető meg ez a tejhiba. A meghibásodott tejet külön kell kezelni, nem vegyítve össze a többivel.

Nem megfelelő tárolás esetén is a tej kellemetlen ízt és szagot vehet fel. Az istálló levegője a tejfertőzés egyik legveszélyesebb forrása, ugyanis a tej felveszi a trágya, egyes gyógyszerek, erős szagot terjesztő egyéb anyagok (pl. petróleum, dohányfüst) kellemetlen szagát. Ezért a tejet az istállóból fejés után minél hamarabb el kell távolítani, és meg kell szellőztetni!

Fizikai-kémiai jellemzők: a fajsúly, a savfok, a fagyáspont, melyek szintén a követelményeknek megfelelőek kell legyenek.

A biológiai jellemzők tekintetében a tejtermelőt leginkább a tej baktericid tulajdonsága érinti, amelynek köszönhetően a frissen kifejt, egészséges tej mintegy 2 órán át megőrzi minőségét. Ezt a tulajdonságát a tej baktériumok szaporodását gátló és baktériumölő képességének köszönheti. Az ebben a fázisban 4-5 Celsius-fokra lehűtött tej megőrzi minőségét 24-48 órán keresztül. Éppen ezért nagyon fontos a tejet fejés után minél hamarabb lehűteni.

A tej mikrobiológiai jellemzői a következők:

  • az összcsíraszám vagy az összes élő baktériumok száma;
  • a szomatikus sejtek száma;
  • az erjedést gátló tejidegen anyagok;
  • a fizikai tisztaság.

Az összcsíraszám tehát a tejben levő összes élő baktériumok száma. Ezek a parányi élőlények a tejben normális körülmények között is megtalálhatók. Valójában csíramentes, tehát baktériummentes tejet nem lehet előállítani. Ami viszont lényeges, az a csírák száma a tejben a fejés és az értékesítés pillanatában. Jó tudni, hogy kedvező körülmények között és megfelelő tápláló közegben minden 20-30 percben a baktériumok száma megkétszereződhet, tehát egyetlen baktériumból 12 óra alatt több mint 8 millió baktérium jöhet létre.

A baktériumok vagy csírák a következőképpen juthatnak a tejbe:

  • a tehén szervezetéből;
  • a fejés folyamán;
  • a tej átadásig történő tárolása, kezelése során.

A tehén szervezetéből a baktériumok akkor kerülnek a tejbe, ha az állat valamilyen betegségben (például tuberkulózisban, tőgygyulladásban) szenved, amikor a baktériumok távozása a szervezetből a tejjel is történik. A tej már a tőgyben is tartalmaz olyan baktériumokat, amelyek a külső környezetből kerültek a tőgybe. Tőgygyulladás esetén – akár annak kezdeti, szub­klinikai stádiumában is – a tej jelentős mértékben tartalmaz baktériumokat. Ebben a stádiumban a tőgyön elváltozás még nem észlelhető, de a tejben már igen. Klinikai stádiumban a tőgyet elhagyó tej csíraszáma akár több millió is lehet (az előírt 100 000 helyett), és ekkor már észlelhető a tőgy elváltozása is. Tőgygyulladásban szenvedő tehéntől csíraszegény tej nem nyerhető, ezért rendkívül fontos a beteg, kezelés alatt álló tehenek külön fejése és elkülönítése is az állatorvos utasításai szerint. Egyetlen beteg tehén teje „elronthatja” egy tejcsarnok napi tejét!

Fejés közben a baktériumok akkor kerülhetnek a tejbe, ha nincsenek betartva a higiénikus tej nyerésének legalapvetőbb követelményei, mint például: az istállók higiéniája; a tehén testfelületének, tőgyének higiéniája; a fejő higiéniája, valamint a tej elsődleges tárolásának higiéniája (fejőedények stb.). Fontos odafigyelni fejőgépek használatakor a berendezés alapos tisztítására! Nem garancia egy fejőgép használata arra, hogy higiénikus, szabványoknak megfelelő tejet kapjunk. Külön odafigyelést érdemel tehát a különböző részek, összeillesztések tisztítása is.

A tej átadásig történő tárolása, kezelése során a tejbe akkor kerülhetnek baktériumok, ha nincsenek betartva azok a szabályok, amelyek a tejjel kapcsolatba kerülő berendezésekre, edényekre vonatkoznak. Itt megemlíteném azt, hogy sajnos sok helyen még mindig nem megfelelő tisztaságú, vagy még rosszabb esetben nyitott edényekben szállítják a tejet a csarnokig. Hűtéssel a baktériumok szaporodása lelassul, de nem áll le teljesen, mert egyes hidegtűrő baktériumok alacsony hőmérsékleten is képesek szaporodni. Tehát törekedni kell arra, hogy minél kevesebb baktérium kerüljön a tejbe.

A szomatikus sejtek az állat szervezetének sejtjei, melyek normális körülmények között is megtalálhatók a tejben. Valójában nem nyerhető tej szomatikus sejtek nélkül. Lényeges viszont azok száma a kifejt tejben. Ugyanis a tárolás során a sejtszám nem változik, az mindig annyi marad, amennyi a fejés pillanatában volt. A szomatikus sejtek egy részét a vér sejtjei (vörös és fehér) képezik, másik részét pedig a tejutak leváló hámsejtjei. A szomatikus sejtszám a tőgy egészségi állapotának kifejezője. Tőgygyulladás (mastitis) esetén megnő a vérből származó vörös-, de főleg fehérvérsejtek száma. Ugyanakkor megnő a tej összcsíraszáma is, mivel a gyulladást kiváltó baktériumok nagy része a tejjel távozik a szervezetből.

Az erjedést gátló tejidegen anyagok a tejnek nem természetes alkotói, és gátolják az egyes tejtermékek előállításánál nélkülözhetetlen erjedési folyamatokat. Ezek elsősorban gyógyszermaradványok, amelyek a tejjel kiválasztódnak a szervezetből. Gyógyszeres kezelés alatt álló állatokat külön kell fejni, és tejüket csak a gyógyszerre jellemző várakozási időn túl szabad az egészséges tehenek tejével vegyíteni. Bebizonyított, hogy egyetlen kezelés alatt álló tehén teje képes akár 25-30 ezer liter tejet gátlóanyag-pozitívvá tenni. Ezért rendkívül fontosnak tartom, hogy a kezeléseket az állatorvosi szakemberek végezzék, ugyanis nekik kötelességük szólni a tejbegyűjtő központnak a végzett kezelésekről, megtiltva ezáltal a gazdának, hogy a kezelt állatok teje bekerüljön a csarnokba. Sajnos a tapasztalat azt mutatja, hogy sok hozzá nem értő személy végez kezeléseket, féregtelenítéseket anélkül, hogy bárkinek is szólna, veszélyeztetve ezáltal a leadott tej biztonságosságát. Gátlóanyag-pozitivitást idézhet elő a mosó- és fertőtlenítő szerek nem megfelelő eltávolítása is. Ugyancsak pozitivitást idézhet elő a föcstej is, amely a baktériumok szaporodását és élettevékenységét gátló tulajdonságokkal rendelkezik, akárcsak egyes gyógyszerek.

A fizikai tisztaság a fejés és tejkezelés higiéniájának egyik fontos mutatója. Kézi fejés alkalmazása esetén az a leghelyesebb, ha a fejősajtárba kifejt tejet az istállón kívül elhelyezett gyűjtőedénybe öntjük, vagy legalább a tárolóedényt az istálló ajtajának közelében helyezzük el. A tej gyakori áttöltögetése, például a fejősajtárból a mérőedénybe, majd a mérőedényből a gyűjtőkannába, növeli a fertőződés lehetőségét. Tejhibákat okozhatnak a tehénről a fejősajtárba hulló szennyeződések, a piszkos fejőedények. Ezek a hibák megelőzhetők az istálló és az állatok tisztán tartásával, a tiszta fejéssel. Mielőtt a gyűjtőedénybe öntjük a tejet, meg kell szűrni. A szűrés azonban szükséges rossz, mert csak a durvább szennyeződéseket fogja fel, a tejben összetapadt mikrobákat viszont még jobban szétválasztja és elosztja a tej tömegében. A szűrés tehát bakteriológiai szempontból nem javítja a tejet. Leginkább az alumíniumszűrők használata ajánlott. A különböző rongyok használata ellenjavallt, ugyanis ezeket nem lehet alaposan kimosni, könnyen erjedésnek indulhat a bennük maradt tej.

Betartva tehát az állatok egészségére, az istálló tisztaságára, a fejést végző személy tisztaságára, a fejő- és tárolóedények tisztaságára, az állatok testfelületének, tőgyének tisztaságára vonatkozó szabályokat, merem remélni, hogy nagy mértékben tudunk javítani az előalított tej minőségén még a két- vagy háromtehenes gazdaságok esetében is.

A csíraszegény tej termelésének egyik legfontosabb alapja a fejéshigiéniára vonatkozó előírások betartása, de a fejés, tejtárolás, fejés utáni kezelés és a szállítás módszere is jelentősen befolyásolja a tej minőségét.

forrás: 7hatar.ro

Ízelítő írásainkból

  • Falvaink

  • Honlapkészítés

Kosaras bál

A Kányádi Toró Tibor Általános Iskola pedagógusai az idén is megszervezt...

HonlapkeszitesHonlapkészítés elérhető áron

Read more

 
 

Fotógaléria

Fülöp Lóránt fo...
Image Detail
Czire Alpár fot...
Image Detail
Jásfalva
Image Detail
Czire Alpár fot...
Image Detail
Ége
Image Detail
Czire Alpár fot...
Image Detail
Ön itt van: Home Hírek Tejminőség, tejhigiénia