
Ki számít méhésznek, hogyan lehet kaptárbővítésre támogatást szerezni, mikor szabad kaptárokat kihelyezni, milyen feltételeknek kell megfelelni? - csak néhány pont az új romániai méhészeti törvényből. Czédly József elmagyarázza.
Rendhagyó módon előbb az új méhészeti programot hozták nyilvánosságra (a Hivatalos Közlöny 2013. december 20-i, 811. számában jelent meg az 1050/2013 sz. Kormányhatározat, amely elfogadja a programot), és utólag jelent meg a méhészeti törvény (Hivatalos Közlöny 2014. január 9-i, 14. számában tették közzé – Legea apiculturii nr. 383/2013), ennek ellenére nincs ellentmondás a két dokumentum között. A törvény a romániai jogszabályozást hangolja össze az uniós jogalkotással, a program az EU által kidolgozott és részben EU-s forrásokból finanszírozott elképzeléseket ülteti át hazai gyakorlatba.
A törvény szerint méhészettel foglalkozhat minden olyan természetes vagy jogi személy, akinek a méhcsaládjait a Mezőgazdasági Regiszterben (Registrul agricol) nyilvántartásba vették, szerepelnek a megyei állategészségügyi igazgatóság nyilvántartásában, valamint rendelkeznek a méhészettel való foglalkozást igazoló könyvecskével (carnet de stupină). Ez utóbbit egy méhészeti társulás állíthatja ki, az Állategészségügyi Igazgatóság fogadja el, és adatokat tartalmaz a méhállomány nagyságáról, minden egyes méhcsalád egészségi állapotáról, gyógykezelések alkalmazásáról, virágport begyűjtő kiszállásokról és más a méhészettel kapcsolatos eseményekről.
Azok a méhészek, akik országos vagy uniós program keretében kaptárok korszerűsítésére vagy fejlesztésére szeretnének pénzügyi támogatást kapni, kötelező módon egy szakmai társulásnak/szövetkezetnek kell tagjai legyenek. Ez jogosultságot biztosít arra is, hogy szakmai felkészültségük továbbfejlesztéséért különböző tanfolyamokon vegyenek részt.
A virágport termelő növények (plante melifere) által elfoglalt területek növelése céljából a helyi közigazgatási hatóságok elsősorban azokat a tulajdonukban levő földterületeket kell beültessék, amelyek nem felelnek meg a mezőgazdasági termelésnek (víz- vagy út menti földsávokat, bozótos cserjéseket). A virágpor begyűjtése vagy a telelés céljából kihelyezett méhkaptárokat be kell jelenteni a területileg illetékes helyi hatóságnál, megjelölve a méhcsaládok számát, a méhkaptárok tulajdonosának a lakcímét, biztosítva ezáltal ezek nyilvántartását és védelmét az esetleges növényvédelmi intézkedések ellen.
Amennyiben méhek segítségével kívánnak szervezett növénymegtermékenyítést (polenizare) végezni, ezt a méhcsaládok tulajdonosai és a növényt termelők között megkötendő írásbeli szerződés alapján lehet megtenni. A szolgáltatásért járó díjat közös megegyezéssel állapítják meg.
A helyi önkormányzatokhoz benyújtott kérvény alapján a helyi közigazgatási hatóságoknak, illetve a mezőgazdaságok, erdőgazdaságok ügykezelőinek biztosítania kell a méhkaptárok állandó vagy ideiglenes elhelyezéséhez szükséges földterületeket. Ezek lehetnek a méhész lakhelye szerinti megyében vagy más megyében. A földterületeket bérmentesen kell rendelkezésre bocsátani, figyelembe véve a méhkaptárok nagyságát és azt a tényezőt, hogy járművel megközelíthető helyen legyen. A földterület nagysága nem lehet kisebb mint 5 m² minden egyes méhcsalád számára, és 50 m² esetleges menhely/fészer felállítására. A földterület használatának időtartamát és feltételeit szerződésben kell rögzítenie a föld-, illetve méhcsaládok tulajdonosainak.
Minden év március 1-jéig a helyi önkormányzatok, az állami, köz- és magántulajdonban levő földterületek ügykezelői nyilvántartásba kell vegyék a méhészet számára felhasználható területek nagyságát, valamint a virágpor begyűjtésére alkalmas növényzetek területét. Az így regisztrált adatokat a helyi tanácsoknak március 15-ig írásban közölniük kell a Mezőgazdasági Minisztériumnak azért, hogy ezeket nyilvánosságra hozzák a méhcsaládok kihelyezésében érdekeltek számára.
A méhészeknek, a kihelyezéshez szükséges területek megszerzése céljából, közvetlenül vagy a szakmai társulaton keresztül, kérvényt kell benyújtaniuk a helyi tanácsokhoz vagy a mező- és erdőgazdaságok ügyvezetőihez. Ezek, miután nyilvántartásba veszik az igényléseket, kiosztják a földterületeket elsősorban a helybéli méhészeknek, és ha marad, más helységben/megyében lakó személyeknek.
A méhcsaládok telepítése utáni 24 órán belül a méhészek kötelesek a helyi önkormányzatokat, illetve mező- vagy erdőgazdaságok ügyvezetőit értesíteni, valamint egy tájékoztató pannón információkat kifüggeszteni a méhkaptárok elhelyezéséről, hogy milyen időtartamra helyezik ki a méhcsaládokat, ezek számát, valamint a méhész elérhetőségét arra az esetre, ha a virágporbegyűjtésre alkalmas földterületen növényvédelmi intézkedéseket kívánnak hozni. A tájékoztató pannóra ki kell írni a méhcsaládok tulajdonosának a nevét, lakcímét, telefonszámát, a méhkaptárok számát és az állategészségügyi igazgatóság által kibocsátott működési engedély nyilvántartási számát.
A méhcsaládokat el lehet helyezni természetes vagy jogi személyek saját vagy bérelt földterületein is, a törvényben előírt feltételek betartásával. Ez esetben ezek nem lehetnek 5 m-nél kisebb távolságra a vasúti pályától, közutaktól, szomszédok köz- vagy magántulajdonától, függetlenül attól, hogy a kaptárakat bel- vagy külterületen helyezték el.
Amennyiben a fentiekben felsorolt létesítményekkel szembeni távolság kisebb mint 5 m, a méhcsaládokat a föld szintjétől legkevesebb 2 m magas kerítéssel, hálóval kell elválasztani oly módon, hogy a méhek ne tudjanak átrepülni rajtuk. Az elválasztó kerítést a méhkaptárok szélétől számított legkevesebb 2 m távolságra kell meghosszabítani.
Az elhelyezendő méhcsaládok száma nem korlátozott. A méhészek kötelesek betartani a kaptárok és a virágpor begyűjtésére szolgáló helyek közötti távolságot. Ez erdő esetében legkevesebb 100 m, növénytermelő földekkel szemben legkevesebb 300 m. A kaptárok elhelyezésénél arra is vigyázni kell, hogy a méhek repülési iránya ne keresztezze más méhcsaládok útját, valamint ne legyenek más tulajdonban levő kaptárok között.
A helyi önkormányzatok, illetve a mező- vagy erdőgazdaságok ügyvezetői kötelesek írásban vagy telefonon értesíteni a méhcsaládok tulajdonosait, amennyiben a méhek begyűjtési területén növény- vagy erdővédelmi célból vegyi anyagokat kívánnak használni. Az értesítést legkevesebb 24 órával a vegyszerezés előtt kell elküldeni.
Amennyiben ennek a kötelezettségnek nem tettek eleget, és a méhcsaládok egy része elpusztult, erről jegyzőkönyvet kell készíteni az állategészégügyi hatóságok látlelete alapján. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a méhészeket ért kár felbecsült értékét, figyelembe véve az elpusztult méhcsaládok és az általuk kitermelhető méz piaci értékét.
A méhcsaládok szállítására használt, saját meghajtású járművek adómentesek. A törvény előírásai 2014. február 8-án lépnek életbe.
forrás: 7hatar.ro
Honlapkészítés elérhető áron
Reméljük honlapunk felkeltette érdeklődését, így hamarosan vendégeink között üdvözölhetjük Önt is ! Szeretettel várjuk községünkbe !
Telefon / Fax
+40 266 222 001