Kányád község portálja

A falu a nevét állítólag a Petki nagybirtokos családról kapta, bár az is lehet, hogy a család kapta a faluról a nevet. 1455-ben a Petky családnévben jelentkezik. 1478-ban Pethk, 1587-ben Petk néven jelentkezik a forrásokban.

Székelypetek első írásos említése 1478-ból való, de ez nem zárja ki, hogy a falu már azelőtt is létezett.

A Petki család Erdélyszerte ismert, és szerteágazó családfával rendelkezik. Székelyderzsi águk grófi címet is kapott. A Petki család birtokát később Horváth Dániel vásárolta meg, akit művészetpártoló emberként az a megtiszteltetés ért, hogy 1821-ben Kolozsváron a Farkas utcában az ország első magyar nyelvű színházának megnyitására őt kérték fel.

A török dúlások után a németek is sanyargatták a falut, majd a trianoni átrendezés után a bécsi döntés sem hozott enyhülést, hiszen a román-magyar határt a falu fölötti fenyvesnél húzták meg. Ekkor a diákoknak az iskola udvarán, a színtiszta magyar faluban nem szabadott magyarul beszélgetni, csak románul.

1945 után új korszak kezdődött a falu életében. Amit a törökök, tatárok, németek, jégesők, járványok, tűzvészek nem tudtak lerombolni, az sikerült a kommunizmusnak.

Ám a falu lakói, sok más erdélyi településhez hasonlóan, nem adták fel a megmaradásért való harcot. Székelypetek ma is az eleven része a Székelyföldnek, és bizonyára még esik szó róla a jövendő történelmében is.