Font Size

SCREEN

Profile

Menu Style

Cpanel

Kányád község portálja

RSS Twitter   

Cikkek

Az új méhészeti törvény

Ki számít méhésznek, hogyan lehet kaptárbővítésre támogatást szerezni, mikor szabad kaptárokat kihelyezni, milyen feltételeknek kell megfelelni? - csak néhány pont az új romániai méhészeti törvényből. Czédly József elmagyarázza.

Rendhagyó módon előbb az új méhészeti programot hozták nyilvánosságra (a Hivatalos Közlöny 2013. december 20-i, 811. számában jelent meg az 1050/2013 sz. Kormányhatározat, amely elfogadja a programot), és utólag jelent meg a méhészeti törvény (Hivatalos Közlöny 2014. január 9-i, 14. számában tették közzé – Legea apiculturii nr. 383/2013), ennek ellenére nincs ellentmondás a két dokumentum között. A törvény a romániai jogszabályozást hangolja össze az uniós jogalkotással, a program az EU által kidolgozott és részben EU-s forrásokból finanszírozott elképzeléseket ülteti át hazai gyakorlatba.

A törvény szerint méhészettel foglalkozhat minden olyan természetes vagy jogi személy, akinek a méhcsaládjait a Mezőgazdasági Regiszterben (Registrul agricol) nyilvántartásba vették, szerepelnek a megyei állategészségügyi igazgatóság nyilvántartásában, valamint rendelkeznek a méhészettel való foglalkozást igazoló könyvecskével (carnet de stupină). Ez utóbbit egy méhészeti társulás állíthatja ki, az Állategészségügyi Igazgatóság fogadja el, és adatokat tartalmaz a méhállomány nagyságáról, minden egyes méhcsalád egészségi állapotáról, gyógykezelések alkalmazásáról, virágport begyűjtő kiszállásokról és más a méhészettel kapcsolatos eseményekről.

Azok a méhészek, akik országos vagy uniós program keretében kaptárok korszerűsítésére vagy fejlesztésére szeretnének pénzügyi támogatást kapni, kötelező módon egy szakmai társulásnak/szövetkezetnek kell tagjai legyenek. Ez jogosultságot biztosít arra is, hogy szakmai felkészültségük továbbfejlesztéséért különböző tanfolyamokon vegyenek részt.

A virágport termelő növények (plante melifere) által elfoglalt területek növelése céljából a helyi közigazgatási hatóságok elsősorban azokat a tulajdonukban levő földterületeket kell beültessék, amelyek nem felelnek meg a mezőgazdasági termelésnek (víz- vagy út menti földsávokat, bozótos cserjéseket). A virágpor begyűjtése vagy a telelés céljából  kihelyezett méhkaptárokat be kell jelenteni a területileg illetékes helyi hatóságnál, megjelölve a méhcsaládok számát, a méhkaptárok tulajdonosának a lakcímét, biztosítva ezáltal ezek nyilvántartását és védelmét az esetleges növényvédelmi intézkedések ellen.

Amennyiben méhek segítségével kívánnak szervezett növénymegtermékenyítést (polenizare) végezni, ezt a méhcsaládok tulajdonosai és a növényt termelők között megkötendő írásbeli szerződés alapján lehet megtenni. A szolgáltatásért járó díjat közös megegyezéssel állapítják meg.

A helyi önkormányzatokhoz benyújtott kérvény alapján a helyi közigazgatási hatóságoknak, illetve a mezőgazdaságok, erdőgazdaságok ügykezelőinek biztosítania kell a méhkaptárok állandó vagy ideiglenes elhelyezéséhez szükséges földterületeket. Ezek lehetnek a méhész lakhelye szerinti megyében vagy más megyében. A földterületeket bérmentesen kell rendelkezésre bocsátani, figyelembe véve a méhkaptárok nagyságát és azt a tényezőt, hogy járművel megközelíthető helyen legyen. A földterület nagysága nem lehet kisebb mint 5 m² minden egyes méhcsalád számára, és 50 m² esetleges menhely/fészer felállítására. A földterület használatának időtartamát és feltételeit szerződésben kell rögzítenie a föld-, illetve méhcsaládok tulajdonosainak.

Minden év március 1-jéig a helyi önkormányzatok, az állami, köz- és magántulajdonban levő földterületek ügykezelői nyilvántartásba kell vegyék a méhészet számára felhasználható területek nagyságát, valamint a virágpor begyűjtésére alkalmas növényzetek területét. Az így regisztrált adatokat a helyi tanácsoknak március 15-ig írásban közölniük kell a Mezőgazdasági Minisztériumnak azért, hogy ezeket nyilvánosságra hozzák a méhcsaládok kihelyezésében érdekeltek számára.

A méhészeknek, a kihelyezéshez szükséges területek megszerzése céljából, közvetlenül vagy a szakmai társulaton keresztül, kérvényt kell benyújtaniuk a helyi tanácsokhoz vagy a mező- és erdőgazdaságok ügyvezetőihez. Ezek, miután nyilvántartásba veszik az igényléseket, kiosztják a földterületeket elsősorban a helybéli méhészeknek, és ha marad, más helységben/megyében lakó személyeknek.

A méhcsaládok telepítése utáni 24 órán belül a méhészek kötelesek a helyi önkormányzatokat, illetve mező- vagy erdőgazdaságok ügyvezetőit értesíteni, valamint egy tájékoztató pannón információkat kifüggeszteni a méhkaptárok elhelyezéséről, hogy milyen időtartamra helyezik ki a méhcsaládokat, ezek számát, valamint a méhész elérhetőségét arra az esetre, ha a virágporbegyűjtésre alkalmas földterületen növényvédelmi intézkedéseket kívánnak hozni. A tájékoztató pannóra ki kell írni a méhcsaládok tulajdonosának a nevét, lakcímét, telefonszámát, a méhkaptárok számát és az állategészségügyi igazgatóság által kibocsátott működési engedély nyilvántartási számát.

A méhcsaládokat el lehet helyezni természetes vagy jogi személyek saját vagy bérelt földterületein is, a törvényben előírt feltételek betartásával. Ez esetben ezek nem lehetnek 5 m-nél kisebb távolságra a vasúti pályától, közutaktól, szomszédok köz- vagy magántulajdonától, függetlenül attól, hogy a kaptárakat bel- vagy külterületen helyezték el.

Amennyiben a fentiekben felsorolt létesítményekkel szembeni távolság kisebb mint 5 m, a méhcsaládokat a föld szintjétől legkevesebb 2 m magas kerítéssel, hálóval kell elválasztani oly módon, hogy a méhek ne tudjanak átrepülni rajtuk. Az elválasztó kerítést a méhkaptárok szélétől számított legkevesebb 2 m távolságra kell meghosszabítani.

Az elhelyezendő méhcsaládok száma nem korlátozott. A méhészek kötelesek betartani a kaptárok és a virágpor begyűjtésére szolgáló helyek közötti távolságot. Ez erdő esetében legkevesebb 100 m, növénytermelő földekkel szemben legkevesebb 300 m. A kaptárok elhelyezésénél arra is vigyázni kell, hogy a méhek repülési iránya ne keresztezze más méhcsaládok útját, valamint ne legyenek más tulajdonban levő kaptárok között.

A helyi önkormányzatok, illetve a mező- vagy erdőgazdaságok ügyvezetői kötelesek írásban vagy telefonon értesíteni a méhcsaládok tulajdonosait, amennyiben a méhek begyűjtési területén növény- vagy erdővédelmi célból vegyi anyagokat kívánnak használni. Az értesítést legkevesebb 24 órával a vegyszerezés előtt kell elküldeni.

Amennyiben ennek a kötelezettségnek nem tettek eleget, és a méhcsaládok egy része elpusztult, erről jegyzőkönyvet kell készíteni az állategészégügyi hatóságok látlelete alapján. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a méhészeket ért kár felbecsült értékét, figyelembe véve az elpusztult méhcsaládok és az általuk kitermelhető méz piaci értékét.

A méhcsaládok szállítására használt, saját meghajtású járművek adómentesek. A törvény előírásai 2014. február 8-án lépnek életbe.

forrás: 7hatar.ro

 
 

Fotógaléria

Székelydálya
Image Detail
Jásfalva
Image Detail
Kányád
Image Detail
Jásfalva
Image Detail
Petek
Image Detail
Jásfalva
Image Detail
Ön itt van: Home